Múltunk

Településünk első tanítóját Pétör mestört már az 1550-es források említik. A rendszeres oktatás 1600 körül kezdődött. A református egyház feljegyzéseiben 1691-től megtalálhatók a tanítók nevei. Az iskolák ellenőrzése 1766-ban kezdődött. A feljegyzések szerint 1795-ben már három tanító oktatta, nevelte a falu gyermekeit. A reformátusoknál 1803 és 1945 között öt tanító volt. A katolikusoknál viszont csak kettő.

A református népiskola 1857-ben épült két tanteremmel a Hősök terén. Ebben a ma is nagyon szép épületben napjainkban már nincs tanítás. A református egyház a növekvő tanulólétszám számára megvásárolta a Fő úti iskola épületét 1929-ben. Átalakítással hat tantermet, egy nevelői szobát és egy szertárt rendeztek be. Később, 1962-ben még két tanteremmel és szertárral bővült az iskola.

A katolikus egyház is 1929-ben kezdte építeni a Kossuth téri iskolát. Városunk ma is talán legszebb épületében négy tanterem, szertár, nevelői és igazgatói iroda kapott helyet.

A múlt század első felében nagyon sok család tanyán élt. A gyerekek tanyai iskolába jártak. A tanyák elnéptelenedésével ezek fokozatosan megszűntek. A Réti iskola 1952-ben, a Hetényi iskola 1962-ben, a Halmaji iskola 1964-ben, a Pusztakürti iskola 1966-ban, végül a Szellőháti iskola 1974-ben. Az egyházak által működtetett iskolákban a 6 osztályos elemit, majd az ismétlő iskolát végezhették el a növendékek. 1946-tól kezdődött az általános iskolák 8 osztályossá alakítása. 1948-ban államosították a három épületet a hozzájuk tartozó nevelői lakásokkal együtt. Ebben az évben kollégiumot hoztak létre a tanyasi gyerekek számára a Malom utcában. 1952-ben a Viola utcában napközi otthon szervezésére került sor. 1956-ban a Bem úton tornaterem épült, ezt ma is használják az alsós tanulók. A jelenlegi Városi Könyvtár épületében 1964-től 1985-ig diákotthon működött felső tagozatos gyerekekkel. A gyakorlati foglalkozásokat 1960-tól a Rózsa utcában kialakított gyakorló kertben tartották. Tovább bővült a sportolási lehetőség a Hősök terén kialakított tornakertben 1965-ben.

1972-től máig működik a napközi konyha a Vágóhíd úton. Természetesen többszöri átalakítással és felújítással. Az Úttörőház, amely ma a Művelődés Házának része 1976-ban társadalmi munkával épült.

A legnagyobb épület a Petőfi úton 12 tanteremmel, könyvtárral, tornateremmel, nevelői és igazgatói irodával 1979-1980-ban épült. Nyitott tanmedencével 1982-ben bővült. Kialakításra került a sportudvar is.

A pályázati lehetőségeket kihasználva valamennyi épületben jelentős korszerűsítés zajlott. Első lépésként a Petőfi úti épületre új tető került. Később a tetőtér beépítésével tágas aulát és további tantermeket alakítottak ki. A tanmedence ma már fedett, kényelmes, jó körülmények között tanulnak úszni diákjaink. Jelentős átalakítás zajlott a Fő úti iskolában és a Napközi otthon épületében is. Megújultak a nyílászárók is ezekben az épületekben.

Szintén a pályázati forrásokat felhasználva minden épület technikai felszereltsége megfelel a mai kor követelményeinek. Tantermeink számítógépekkel, interaktív táblával felszereltek.

Forrásként felhasznált: Gál Andrásné nyugalmazott tanárnő munkája az iskolák történetéről.